Verso 1: Nekünk nem jutott más, Csak az ?szi ködbe burkolózó fák. Idegen katonák zaja Nálunk az ávós fekete autón járt. Pedig vártuk, hogy új tavasz ébred, És eljön a hosszú forró nyár, De csak jéghideg tél jött És itt maradt 33 éven át. Közben senki sem beszélt róla, Tudod, nem volt szabad, Csak az emlékét ?rízték Azok a pesti t?zfalak. De most itt vagyunk, emlékezünk, Magyarok voltunk, magyarok leszünk. Amíg szól a dal, '56 ért. Míg szívünk dobog, '56 él. Verso 2: Ma már szólhat a dal A Corvin-közben lel?tt srácokért, És a kapualjakban névtelenül Harcoló bátrakért. És az ezrekért, kikre börtön várt, És súlyos büntetés. Mégis szembe néztek a tankokkal, Hisz létünk volt a tét. Azok ott szórták ránk az átkot, Közben éltették a pártot, Mi meg a jeltelen sírokra Sose vihettünk virágot. De most itt vagyunk, emlékezünk, Magyarok voltunk, magyarok leszünk. Amíg szól a dal, '56 ért. Míg szívünk dobog, '56 él. Mert itt vagyunk, emlékezünk, Magyarok voltunk, magyarok leszünk. Amíg szól a dal, '56 ért. Míg szívünk dobog, '56 él. Outro Itt vagyunk, emlékezünk, Magyarok voltunk, magyarok leszünk.